Az óvoda programja

Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét

És eszét, szaporítja tapasztalatait.

Ő azt hiszi: csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó,

Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle!”                              

                                                                                  (Varga Domokos)

 

Óvodánk körzetéhez tartoznak magyar és roma származású gyerekek is. Ezeket a tényezőket, valamint a roma gyerekek számának növekedését figyelembe véve írtuk meg Helyi nevelési Programunkat. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  Óvodánk 6 csoportjából 5 dolgozik a „Roma” míg 1 az „Óvodai nevelés játékkal mesével” program szerint.

A roma program az Óvodai nevelés alapprogramjára (továbbiakban: Alapprogram) épül, de fokozottabb hangsúlyt fektet a differenciált fejlesztésre, az egyéni bánásmód megvalósítására. Hosszú évek alatt betekintést nyertünk a cigányság életébe, kultúrájába, a családok szerkezetébe, norma és szokásrendszerébe. Kutatómunkánk és a  tapasztalataink alapján megismertük szokásaikat, hagyományaikat, kultúrájukat. A cigánytelep közelsége az itt élő emberek szegénysége – ami elsősorban a munkanélküliségből adódik – körzetünket a város leghátrányosabb részévé tette. Így óvodánkba igen sok hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett és sajátos nevelési igényű gyermek jár. Nevelőtestületünk magáénak érzi a nevelési programot, elfogadja a gyermekek származási és fejlődésbeli eltérésekben megmutatkozó különbözőségeket, tolerálni képes azokat.

A kompetencia alapú programcsomag bizonyos elemeit beépítjük nevelő munkánkba a helyi sajátosságainkat figyelembe véve. Óvodánk minden dolgozója fontosnak tartja az egész élethosszig tartó tanulásra való felkészítés megvalósítását, az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésével.

Csoportjaink vegyes életkorúak, melyeket a körülmények illetve pedagógiai szempontok tesznek indokolttá. A tapasztalataink is alátámasztják, hogy vegyes életkorú csoportokban a szociális, erkölcsi, érzelmi nevelés hatékonyabb, élet közelibb viszonyokat, attitűdöket alakít ki a gyermekekben.

 

Szervezeti formák időkeretek

• Ének-zene-tánc
• Vers, mese
• Rajzolás, mintázás, kézimunka.
• Mozgás és mozgásos játékok.
• A külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok.

 

Művészeti nevelés

Ének – zene, tánc

Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, amelyet megismertethetünk a gyermekekkel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés.

Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. Az élményt nyújtó közös éneklés a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is fontos.

Az éves anyag összeállításánál figyelembe vesszük, hogy csoportjaink vegyes életkorúak.

Fontosnak tartjuk, hogy a roma gyermekek etnikai hagyományaikat megismerjék, átörökítsék, ápolják pl. az ének – zene – tánc segítségével, eredeti autentikus cigányzenével is. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a cigánykultúra jellemző zenei és mozgásanyagát a cigány gyermekek gyakorolhassák, társaikkal megismertessék. (cigány tánc, eredeti lépések és formációk felhasználásával).

Tehetséggondozás keretében működtetjük a „Tilinkó” táncegyüttest, melyben a jó ritmusérzékkel, mozgáskultúrával rendelkező gyerekek kerülnek.(József a. u. 7. alatti egység)

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekeik a művészeti iskolában tovább fejleszthetik zenei képességeiket (tehetséggondozás).

Zenehallgatáshoz értékes műveket választunk, cigány, magyar népdalainkból, rokon és más népek dalaiból, valamint hallgathatnak magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus zenét is ( Kay Jag,  Ando Drom, Gryllus Vilmos, Halász Judit,stb.)                                      

Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása.

Mese, vers,

A mesék, versek kiválasztása

Elsődleges forrásunk a magyar népmesék és gyermekmondóka gyűjtemények. A ROMA programban fontos, hogy a cigány gyermekek az óvodában megismerjék saját mese, vers és mondavilágukat. Mivel kevés anyag áll rendelkezésünkre, a nagyszülők segítségével próbáljuk hagyományaikat (főleg ünnepekhez kapcsolódókat) felkutatni, mondókákat, verseket, meséket gyűjteni. Szükség van cigány írók és költők gyermekeknek szóló műveire, ezek gyűjteményeire.(Lakatos Menyhért, Bari Károly, Rostás-Farkas György)

 Az óvodai irodalmi nevelés az etnikai gyermekek identitástudatának kiaknázatlan lehetőségeit rejti magában. Óvodai egységünk óvodapedagógusai  ismert cigány költők és írók munkáiból válogatást készítettek. Ez a gyűjtemény VÁLOGATÁS a cigányirodalmat (mese, vers, mondóka, találós kérdés, eredeti mondák stb.) tartalmazza, magyar nyelven.  A mese szórakoztat, mozgásba hozza a képzeletet, az érzelmekben eligazít, értelmesebbé tesz. A magunk kitalálta „kicsi mesétől” az állatmeséken kívül, sokféle szerkezetű és formájú (lánc, halmozó, verses) mesét mondunk. A cigány mese, vers válogatásánál mindig figyelembe kell venni  a mese mondanivalóját.

 

A mese és a vers helye az óvodai élet egészében:

A mesének, versnek naponta helye van az életünkben, amikor a gyerekeknek igényük és kedvük van hozzá. A ráhangolódás az állandó meghitt hely segítségével, tudatos meseválasztással fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a figyelmes, csendes, közös mesehallgatásra. (valamilyen jelzéssel pl.: csengő hang). Altatás előtt mindennap mesélünk, ilyenkor van alkalom a hosszabb, bonyolultabb mesék elmondására, a kicsik terhelése nélkül. A játszóverseket kinn és benn is mondjuk, amíg a játék lendülete tart, színesebbé, gazdagabbá lesz általa. Nem kell tanítani, mert a gyerekek úgyis ráhangolódnak, ha kellő időben hallják, és ha befogadó állapotban vannak. A bábozás, bábszínház, közös élmény a gyerekeknek. Az óvónő bábozása mély hatást gyakorol rájuk. Így motiváljuk a gyermeki bábozás alakulását, amelyhez minden segítséget megadunk. Büszkeségünk, a ”Roma Tádé” bábcsoport, amely minden évben a kiemelkedő képességű gyermekből alakul meg.

Dramatizálni a sokszor hallott kedves meséket szoktuk. Mesehősöknek öltözve, a gyermekek fejlettségéhez választott szerepekben igazi jó játékok alakulhatnak ki. Ehhez a kellékeket, díszletet, gyerekekkel közösen tervezzük és készítjük el. Másik büszkeségünk az „Ördögfiókák” dramatikus csoport.

Óvodánkban hagyománnyá vált, hogy a mesét kedvelő szívesen és színesen mesélő gyerekek számára városi szintű „Micimackó mese délelőttöt szervezünk (József A. u. 7.)

 

Vizuális nevelés – manuális tevékenység

A cigány gyermek, otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán biztosítani kell ez irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret. Törekedni kell a minél változatosabb technikák alkalmazására, a gyermekek kézügyessége, finommotorikájának fejlesztése érdekében. Ismerkedjenek meg a romaság saját szín és formavilágával, szimbólum rendszerével. (erőteljes rikító színek, rózsavirág motívumok), valamint a roma hagyományos mesterségekkel , népművészeti, képzőművészeti alkotásokkal. Kirándulás alkalmával nézzék meg a  régi cigány lakhatási szokásokat a sóstói skanzenben. A gyermekek munkáinak kiállítása ösztönzőleg hat a szülőkre (otthoni ábrázoló tevékenységre). Óvodai egységünkben alkalmanként, cigány képzőművészek alkotásaiból rendezünk kiállítást. Ez ösztönző példa lehet a gyerekek és szülők számára.

Az alkotó-alakító tevékenységhez célszerű egy jól elkülönülő, helyet kialakítani a csoportszobában,  hogy a szükséges eszközök elérhető magasságban legyenek.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

 

 Testi nevelés –mozgás –  mozgásos játék

A testnevelési anyag összeállításakor meghatározó óvodánk felszereltsége, a gyermekek életkora fejlettségi szintje, a csoport összetétele.

 Egész nap biztosítjuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a tornateremben, a fedett teraszon és az udvaron egyaránt.

 A gyermek mozgásigénye különböző, nagyon fontos, hogy a vegyes csoportokban a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása.  A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ennek eredményeként egészségesebb lesz a gyermek . A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (gerinctorna, lábboltozat erősítése).

Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat.  A verbális fejlesztés során a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód.(a roma gyerekek nem ismerik testüket)

Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a komplex mozgás és személyiség fejlesztő „mozgáskotta” módszer illetve eszköz használatára. Örömünkre óvodánk rendelkezik ezzel a fejlesztő eszközzel.

Az etnikum alkati tényezői különbözőek. Előfordul az alultápláltság és emiatt a fizikai teljesítőképesség is gyenge.

Fellelhető a túl mozgékonyság, az összerendezetlen mozgás, a finommotorika hiánya. A cigány gyermek többségénél a nagymozgás koordináció megfelelően fejlett. Fáradékonyabbak a gyerekek, mert rendszeres testedzésnek nincs hagyománya, esztétikailag sivár rendezetlen funkció nélküli környezetben (zsúfoltak a lakáskörülmények, udvar)élnek.

 

A külső világ tevékeny megismerése

A külső világ tevékeny megismerésének tervezésekor figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését.

Nagyon fontos a cigánygyerekek környezeti, esztétikai nevelése azért, mert otthon pozitív példát alig látnak, ezáltal nem tanulnak. A lakásviszonyok elhanyagoltak, a ház környék, rendezetlen, sivár, szemetes, alig van fa, virág, stb.

A vonzó szép óvodai környezetben nap, mint nap arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, ne rongálják a környezetük tárgyait, a növényeket óvják, gondozzák. A gyerek által a szülők szemléletét formáljuk, hogyan óvják, védjék, szépítsék környezetüket

 (pld: szemétszüret, közös nagytakarítás, virágültetés, fásítás, levélseprés).

A kisebb gyermekek szeressék meg óvodájukat, majd az óvoda közvetlen környezetével ismerkedjenek meg.

Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit.

Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakra jellemző képeket.

A nagyobbaknál törekszünk a gyűjtőmunkák gazdagítására, készítsenek évszakalbumot, nézegessenek családi albumokat.  A séták során gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, ismerkedjenek a közlekedési eszközökkel. Természetes környezetükben figyeljék meg a háziállatokat, madarakat, bogarakat.

A legnagyobbak tájékozódjanak az óvoda környékén. Figyeljék meg a növények fejlődési feltételeit, a környezet szennyeződéseit. Csíráztassanak, ültessenek növényeket.

Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről.

A Gyerekek érdeklődésük szerint nézzenek többször is a természetről, természetvédelemről, vadállatokról szóló videofelvételeket, DVD-t.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.

A hosszabb rövidebb séták kirándulások lehetővé teszik, a sokrétű tapasztalatszerzést, hogy a gyermekek valós élethelyzetekben alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését.

A séták utáni megbeszélések segítik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését.

Törekszünk a bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetésére, megtapasztalására játékos formában, melyeket a gyermek tevékenységeiben alkalmaz.

A roma családokból érkező gyerekek matematikával összefüggő tapasztalataik nagyon hiányosak. Az óvodapedagógus feladata, hogy elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosítson a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre.

Folyamatosan igyekezünk a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltésére, az elemi ok –okozati összefüggések felismertetésére, megtapasztalására, a tevékenységek által.

-Pozitív viszony kialakítására a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozására.

-Olyan lehetőségek, cselekedtetések biztosítására, mely során fejlődnek a gyermekek értelmi képességei.

 

A gyermekek tapasztalatainak fejlesztése:

• Mennyiség és számismeret
• Halmazok létrehozása
• Halmazok felosztása, osztályozása
• Több, kevesebb, ugyanannyi
• Számlálás
• Térbeli kiterjedések
• Számlépcső
• Bontás, sorszámok
• Mérések

A családdal való együttműködés

Az óvodai nevelés a családi neveléssel kiegészítve szolgálja a gyerekek fejlődését, gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesztjük őket. Keressük a további lehetőségeket a kapcsolatmélyítése céljából. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttnevelésnek a kisebbség esetében még nagyobb hangsúlyt kell kapnia hiszen óvoda eltérő szokás és szabályrendszerét, elvárásait a szülők kötelességeit ismerniük kell ahhoz, hogy munkánk eredményesebb lehessen. Az óvónők még óvodakezdés előtt megismerkednek a gyerekekkel, általuk a szülőkkel, melyre nálunk augusztus utolsó 2 hetében kerül sor. Fontosnak tartjuk, hogy már az első családdal való találkozásunk során jó benyomást keltsünk a szülőkben.

Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait és az együttműködés során érvényesítjük azokat. Óvodánk nyitott így a szülők megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy szeretjük, óvjuk gyermekeiket.

Ügyelünk arra, hogy minden óvodánkba lépő leendő, vagy potenciális szülő udvarias eligazításban, fogadtatásban részesüljön, válaszolva aktuális kérdéseikre.

Ugyanakkor mi is elmondjuk, mit nyújt óvodánk, mik az elvárásaink a hatékony együttműködés érdekében.

Már az első közös szülői értekezlet alkalmával felvilágosítást kapnak az óvoda – család kapcsolattartási módjáról, lehetőségeiről, az információáramlás rendjéről, a házirendről, megismerik a roma programot stb.

A kapcsolattartás elveit figyelembe véve elfogadjuk a cigánycsaládok eltérő szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk őket az életmód jó szokásainak alakításában

Elfogadjuk a szülőt akkor is, ha a nevelésben súlyos hiányosságokat mutat. Empátiával, segítő szándékkal fordulunk a szülők felé. Sajátos helyzetükből adódóan igen kevés szülő nyerhető meg, hogy részese legyen óvodai munkánknak.(pld. alacsony iskolázottság, ingerszegény környezet, felfogásbeli különbségek, illetve kettős nevelés)

Az óvoda – család kapcsolatot a tapintatra, a toleranciára építjük, melyet közös programok, ünneplések és más találkozások alkalmával mélyítünk el.

A csoport óvónői egymással együttműködve elemzik és rögzítik a tapasztalatokat.

A Fejlődési Napló rendkívüli események rovatába kerülnek az egyéni fejlesztés módszerei, elképzelései, tapasztalatai, valamint minden olyan rendkívüli esemény, amely megzavarhatja a fejlesztés menetét.

A program készítéséhez két dokumentumot készített a kollektíva:

Részképességeket fejlesztő program, illetve képességfejlesztő játékok gyűjteménye.